aNincs szerkesztési összefoglaló |
(Kategóriák hozzáadása) |
||
| (5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A '''kompartmentalizáció''' (magyarul rekeszesítés, kazettásítás) |
+ | A '''kompartmentalizáció''' (magyarul rekeszesítés, kazettásítás) az [[Irányítók]] szervezési módszere. A kifejezés [[David Icke]]-tól származik. |
== A módszer == |
== A módszer == |
||
Ha bármely találomra kiválasztott szervezet (állam, cég, iskola, stb.) függőleges szervezeti felépítését lerajzoljuk, nagy valószínűséggel egy [[piramis]]-szerkezetet fogunk kapni. A felső vezetést csupán néhány ember alkotja (csúcs), és ahogy haladunk fentről lefelé, úgy bővül a szintek szélessége. A szervezet valódi céljával csupán a felső vezetés van tisztában, az alattuk lévő szinteken a vezetők és a tagok egyre kevesebbet tudnak egymásról és a célról, amely elérésén valójában dolgoznak: ''a bal kéz nem tudja mit csinál a jobb''. |
Ha bármely találomra kiválasztott szervezet (állam, cég, iskola, stb.) függőleges szervezeti felépítését lerajzoljuk, nagy valószínűséggel egy [[piramis]]-szerkezetet fogunk kapni. A felső vezetést csupán néhány ember alkotja (csúcs), és ahogy haladunk fentről lefelé, úgy bővül a szintek szélessége. A szervezet valódi céljával csupán a felső vezetés van tisztában, az alattuk lévő szinteken a vezetők és a tagok egyre kevesebbet tudnak egymásról és a célról, amely elérésén valójában dolgoznak: ''a bal kéz nem tudja mit csinál a jobb''. |
||
| ⚫ | [[Fájl:Iroda.jpg|thumb|Többszörösen szeparált rekeszekkel (emeletek -> szobák -> paravánok) választják el a dolgozókat]]A módszer lényege, hogy egy alapjában véve teljes egészet felosztunk (fizikailag - ezt jól szemléltetik pl. egy irodaház emeletei), és egymástól módszeresen elszeparált részeket (kompartmenteket, rekeszeket) hozunk létre a szervezeten belül. |
||
| − | [[Fájl:Iroda.jpg|thumb|Többszörösen szeparált rekeszekkel |
||
| + | |||
| ⚫ | (emeletek -> szobák -> paravánok) választják el a dolgozókat]]A módszer lényege, hogy egy alapjában véve teljes egészet felosztunk (fizikailag - ezt jól szemléltetik pl. egy irodaház emeletei), és egymástól módszeresen elszeparált részeket (kompartmenteket, rekeszeket) hozunk létre a szervezeten belül. |
||
Ezek a rekeszek az egymástól való elválasztás és az abból következő információhiány miatt nagyon könnyen irányíthatók lesznek (ha csak nincs közöttük kommunikációs csatorna - ezért is törekszenek a csatornák minimálisra való redukálására). |
Ezek a rekeszek az egymástól való elválasztás és az abból következő információhiány miatt nagyon könnyen irányíthatók lesznek (ha csak nincs közöttük kommunikációs csatorna - ezért is törekszenek a csatornák minimálisra való redukálására). |
||
A rekeszek ''csak annyi információval rendelkeznek amennyi még pont szükséges a saját munkájuk ellátásához''. Mindegyik rekesz a maga saját, kicsi részét adja a nagyobb egészhez úgy, hogy nem is tudja pontosan, mi is az a bizonyos nagyobb egész. |
A rekeszek ''csak annyi információval rendelkeznek amennyi még pont szükséges a saját munkájuk ellátásához''. Mindegyik rekesz a maga saját, kicsi részét adja a nagyobb egészhez úgy, hogy nem is tudja pontosan, mi is az a bizonyos nagyobb egész. |
||
| + | == Példák == |
||
| − | ''Példa'': egy gyárban két, fallal elválasztott csarnokban dolgoznak. Az elsőben egy műszaki cikket szerelnek össze egy futószalagon, a fal másik oldalán pedig ugyanezt a terméket szétszerelik. |
||
| − | A dolgozóknak csak saját munkájukról és magukról vannak információik, különben nem lennének rávehetők a munkavégzésre vagy megkérdőjeleznék azt. |
+ | * '''Elméleti példa:''' Egy gyárban két, fallal elválasztott csarnokban dolgoznak. Az elsőben egy műszaki cikket szerelnek össze egy futószalagon, a fal másik oldalán pedig ugyanezt a terméket szétszerelik. A dolgozóknak csak saját munkájukról és magukról vannak információik, különben nem lennének rávehetők a munkavégzésre vagy megkérdőjeleznék azt. |
| ⚫ | |||
| − | |||
| + | [[Kategória:Technika]] |
||
| − | |||
| + | [[Kategória:Fogalom]] |
||
| − | == Manhattan-terv == |
||
| − | |||
| − | A talán legismertebb eset ezzel a szervezési móddal a Manhattan-terv volt. |
||
| ⚫ | |||
A lap jelenlegi, 2013. szeptember 7., 21:46-kori változata
A kompartmentalizáció (magyarul rekeszesítés, kazettásítás) az Irányítók szervezési módszere. A kifejezés David Icke-tól származik.
A módszer[]
Ha bármely találomra kiválasztott szervezet (állam, cég, iskola, stb.) függőleges szervezeti felépítését lerajzoljuk, nagy valószínűséggel egy piramis-szerkezetet fogunk kapni. A felső vezetést csupán néhány ember alkotja (csúcs), és ahogy haladunk fentről lefelé, úgy bővül a szintek szélessége. A szervezet valódi céljával csupán a felső vezetés van tisztában, az alattuk lévő szinteken a vezetők és a tagok egyre kevesebbet tudnak egymásról és a célról, amely elérésén valójában dolgoznak: a bal kéz nem tudja mit csinál a jobb.
Többszörösen szeparált rekeszekkel (emeletek -> szobák -> paravánok) választják el a dolgozókat
A módszer lényege, hogy egy alapjában véve teljes egészet felosztunk (fizikailag - ezt jól szemléltetik pl. egy irodaház emeletei), és egymástól módszeresen elszeparált részeket (kompartmenteket, rekeszeket) hozunk létre a szervezeten belül.
Ezek a rekeszek az egymástól való elválasztás és az abból következő információhiány miatt nagyon könnyen irányíthatók lesznek (ha csak nincs közöttük kommunikációs csatorna - ezért is törekszenek a csatornák minimálisra való redukálására). A rekeszek csak annyi információval rendelkeznek amennyi még pont szükséges a saját munkájuk ellátásához. Mindegyik rekesz a maga saját, kicsi részét adja a nagyobb egészhez úgy, hogy nem is tudja pontosan, mi is az a bizonyos nagyobb egész.
Példák[]
- Elméleti példa: Egy gyárban két, fallal elválasztott csarnokban dolgoznak. Az elsőben egy műszaki cikket szerelnek össze egy futószalagon, a fal másik oldalán pedig ugyanezt a terméket szétszerelik. A dolgozóknak csak saját munkájukról és magukról vannak információik, különben nem lennének rávehetők a munkavégzésre vagy megkérdőjeleznék azt.
- A Manhattan-terv: Az egyik legismertebb eset ezzel a szervezési móddal a Manhattan-terv volt, melyen 100.000 ember dolgozott úgy, hogy nem is tudták a projekt végső célját: egy működőképes atombomba megépítésének tervét.