Irányítók-wiki
aNincs szerkesztési összefoglaló
(Kategóriák hozzáadása)
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
A '''kompartmentalizáció''' (magyarul rekeszesítés, kazettásítás) az [[Irányítók]] szervezési módszere.
+
A '''kompartmentalizáció''' (magyarul rekeszesítés, kazettásítás) az [[Irányítók]] szervezési módszere. A kifejezés [[David Icke]]-tól származik.
   
 
== A módszer ==
 
== A módszer ==
 
Ha bármely találomra kiválasztott szervezet (állam, cég, iskola, stb.) függőleges szervezeti felépítését lerajzoljuk, nagy valószínűséggel egy [[piramis]]-szerkezetet fogunk kapni. A felső vezetést csupán néhány ember alkotja (csúcs), és ahogy haladunk fentről lefelé, úgy bővül a szintek szélessége. A szervezet valódi céljával csupán a felső vezetés van tisztában, az alattuk lévő szinteken a vezetők és a tagok egyre kevesebbet tudnak egymásról és a célról, amely elérésén valójában dolgoznak: ''a bal kéz nem tudja mit csinál a jobb''.
 
Ha bármely találomra kiválasztott szervezet (állam, cég, iskola, stb.) függőleges szervezeti felépítését lerajzoljuk, nagy valószínűséggel egy [[piramis]]-szerkezetet fogunk kapni. A felső vezetést csupán néhány ember alkotja (csúcs), és ahogy haladunk fentről lefelé, úgy bővül a szintek szélessége. A szervezet valódi céljával csupán a felső vezetés van tisztában, az alattuk lévő szinteken a vezetők és a tagok egyre kevesebbet tudnak egymásról és a célról, amely elérésén valójában dolgoznak: ''a bal kéz nem tudja mit csinál a jobb''.
   
 
[[Fájl:Iroda.jpg|thumb|Többszörösen szeparált rekeszekkel (emeletek -> szobák -> paravánok) választják el a dolgozókat]]A módszer lényege, hogy egy alapjában véve teljes egészet felosztunk (fizikailag - ezt jól szemléltetik pl. egy irodaház emeletei), és egymástól módszeresen elszeparált részeket (kompartmenteket, rekeszeket) hozunk létre a szervezeten belül.
[[Fájl:Iroda.jpg|thumb|Többszörösen szeparált rekeszekkel
 
  +
(emeletek -> szobák -> paravánok) választják el a dolgozókat]]A módszer lényege, hogy egy alapjában véve teljes egészet felosztunk (fizikailag - ezt jól szemléltetik pl. egy irodaház emeletei), és egymástól módszeresen elszeparált részeket (kompartmenteket, rekeszeket) hozunk létre a szervezeten belül.
 
 
Ezek a rekeszek az egymástól való elválasztás és az abból következő információhiány miatt nagyon könnyen irányíthatók lesznek (ha csak nincs közöttük kommunikációs csatorna - ezért is törekszenek a csatornák minimálisra való redukálására).
 
Ezek a rekeszek az egymástól való elválasztás és az abból következő információhiány miatt nagyon könnyen irányíthatók lesznek (ha csak nincs közöttük kommunikációs csatorna - ezért is törekszenek a csatornák minimálisra való redukálására).
 
A rekeszek ''csak annyi információval rendelkeznek amennyi még pont szükséges a saját munkájuk ellátásához''. Mindegyik rekesz a maga saját, kicsi részét adja a nagyobb egészhez úgy, hogy nem is tudja pontosan, mi is az a bizonyos nagyobb egész.
 
A rekeszek ''csak annyi információval rendelkeznek amennyi még pont szükséges a saját munkájuk ellátásához''. Mindegyik rekesz a maga saját, kicsi részét adja a nagyobb egészhez úgy, hogy nem is tudja pontosan, mi is az a bizonyos nagyobb egész.
   
  +
== Példák ==
''Példa'': egy gyárban két, fallal elválasztott csarnokban dolgoznak. Az elsőben egy műszaki cikket szerelnek össze egy futószalagon, a fal másik oldalán pedig ugyanezt a terméket szétszerelik.
 
A dolgozóknak csak saját munkájukról és magukról vannak információik, különben nem lennének rávehetők a munkavégzésre vagy megkérdőjeleznék azt.
+
* '''Elméleti példa:''' Egy gyárban két, fallal elválasztott csarnokban dolgoznak. Az elsőben egy műszaki cikket szerelnek össze egy futószalagon, a fal másik oldalán pedig ugyanezt a terméket szétszerelik. A dolgozóknak csak saját munkájukról és magukról vannak információik, különben nem lennének rávehetők a munkavégzésre vagy megkérdőjeleznék azt.
 
* '''A Manhattan-terv:''' Az egyik legismertebb eset ezzel a szervezési móddal a Manhattan-terv volt, melyen 100.000 ember dolgozott úgy, hogy nem is tudták a projekt végső célját: egy működőképes atombomba megépítésének tervét.
 
  +
[[Kategória:Technika]]
 
  +
[[Kategória:Fogalom]]
== Manhattan-terv ==
 
 
A talán legismertebb eset ezzel a szervezési móddal a Manhattan-terv volt.
 
A Manhattan-terven 100.000 ember dolgozott úgy, hogy nem is tudták a projekt végső célját, ami egy működőképes atombomba megépítése volt.
 

A lap jelenlegi, 2013. szeptember 7., 21:46-kori változata

A kompartmentalizáció (magyarul rekeszesítés, kazettásítás) az Irányítók szervezési módszere. A kifejezés David Icke-tól származik.

A módszer[]

Ha bármely találomra kiválasztott szervezet (állam, cég, iskola, stb.) függőleges szervezeti felépítését lerajzoljuk, nagy valószínűséggel egy piramis-szerkezetet fogunk kapni. A felső vezetést csupán néhány ember alkotja (csúcs), és ahogy haladunk fentről lefelé, úgy bővül a szintek szélessége. A szervezet valódi céljával csupán a felső vezetés van tisztában, az alattuk lévő szinteken a vezetők és a tagok egyre kevesebbet tudnak egymásról és a célról, amely elérésén valójában dolgoznak: a bal kéz nem tudja mit csinál a jobb.

Iroda

Többszörösen szeparált rekeszekkel (emeletek -> szobák -> paravánok) választják el a dolgozókat

A módszer lényege, hogy egy alapjában véve teljes egészet felosztunk (fizikailag - ezt jól szemléltetik pl. egy irodaház emeletei), és egymástól módszeresen elszeparált részeket (kompartmenteket, rekeszeket) hozunk létre a szervezeten belül.

Ezek a rekeszek az egymástól való elválasztás és az abból következő információhiány miatt nagyon könnyen irányíthatók lesznek (ha csak nincs közöttük kommunikációs csatorna - ezért is törekszenek a csatornák minimálisra való redukálására). A rekeszek csak annyi információval rendelkeznek amennyi még pont szükséges a saját munkájuk ellátásához. Mindegyik rekesz a maga saját, kicsi részét adja a nagyobb egészhez úgy, hogy nem is tudja pontosan, mi is az a bizonyos nagyobb egész.

Példák[]

  • Elméleti példa: Egy gyárban két, fallal elválasztott csarnokban dolgoznak. Az elsőben egy műszaki cikket szerelnek össze egy futószalagon, a fal másik oldalán pedig ugyanezt a terméket szétszerelik. A dolgozóknak csak saját munkájukról és magukról vannak információik, különben nem lennének rávehetők a munkavégzésre vagy megkérdőjeleznék azt.
  • A Manhattan-terv: Az egyik legismertebb eset ezzel a szervezési móddal a Manhattan-terv volt, melyen 100.000 ember dolgozott úgy, hogy nem is tudták a projekt végső célját: egy működőképes atombomba megépítésének tervét.