Kásler Árpád
Kásler Árpád (Déva, 1972. július 1. -), gépész, feltaláló, publicista, előadó, televíziós személyiség.
Életrajz[]
Magyarországon érettségizett 1991-ben. 1991-től 1997-ig többek között a Kecskeméti Televíziónál dolgozott technikusként, majd 2003-ig az USA-ban élt, ahol a Kaliforniai Nemzetközi Egyetemen angol szakot hallgatott. 2003. januárjában feleségül vette Rábai Hajnalkát, akivel az év tavaszán visszatelepült Magyarországra. 2014-ig három gyermekük született: Kende, Kenéz, és Keve. 2009-ben megalapította a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetét (BAÉSZ). 2010-ben Gyulán indult független polgármesterjelöltként, ahol a leadott szavazatok 6,07%-át szerezte meg. 2011. áprilisában a Genfi Nemzetközi Találmányok kiállításán aranyérmet kapott Magnemot nevezetű találmányáért. 2012. végén a Rendszerváltó Mozgalom Párt (RVMP) elnökévé vált, mely tisztségéről 2013. május 2.-án lemondott. 2013. február 9.-étől országos gyülekezőket szervez a "deviza-károsultak" képviseletében, és Magyarország történelmi Alkotmányának újbóli hatályba helyezésén, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megszervezésén fáradozik. 2013. június 8.-án többed magával kihirdette [1] A Haza Nem Eladó Mozgalmat, valamint június 23.-án további irányelveket fogalmaztak meg [2]. Később, 2013. augusztus 19.-én a Mozgalom eredménytelensége okán bejelentette, hogy A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt megalapításával indulni fog a 2014-es magyarországi választásokon, ahol összesített eredményben 23507 szavazattal, 0,47%-os arányban Magyarország 6. helyen álló pártját tudhatta magáénak.
Pereskedései[]
Országos gyülekezők szervezése[]
2013. február 9-16. (szombat-szombat), Bp., Kossuth tér[]
Előzmények:
2013. január 9.-én hét, az ún. deviza-károsultak problémájával foglalkozó civil szervezet munkája által hazai és nemzetközi bankárok tartottak egy konferenciát a Hilton Hotel előtt, kb. 150 embert mozgatva meg. Ezen esemény eredménytelenségének hatására írta meg Kásler Árpád a KELL EGY VEZÉR! c. cikkét blogján [3], melyre válaszul egy hét alatt kb. 10.000 felhatalmazást kapott, hogy jogilag valós civil érdekképviselőjévé válhasson az embereknek.
Események:
Február 8.-án gyülekezés indítását hirdette meg, ahol a január 9.-ei esemény hónapfordulójára, február 9.-ére Doubravszky György pénzbiztos társaságában megjelent a budapesti Kossuth téren, a Parlament épülete előtt, majd a nap folyamán kb. 130 embert sikerült a térre vonzania. A gyülekezőt napról-napra folytatta, és egy hét elteltével, február 16.-án becslése szerint közel 5000 embert sikerült országszerte a Kossuth térre mozgatnia, ahol többedmagával beszédeket tartott az embereknek, ismertette pereskedései hátterét, az addig elért és eléretlen eredményeket, és ezzel akkor megalapozott egy, a pereskedéseinél magasabb szintre emelkedő mozgalmat, amely tovább erősítette azt, hogy jogilag valós civil érdekképviselővé válhasson. Beszédében olyan fogalmakat használt, mint az információs-háború, a fősodratú média, vagy a "háttérhatalom", utóbbinak ismeretes több legyet egy csapásra technikáját is ecsetelte.
Kritika:
Hatások, utóélet:
2013. március 9. (szombat), Bp., József Nádor tér[]
Előzmények:
Események:
A budapesti József Nádor téren, a Bankszövetség, és a Nemzetgazdasági Minisztérium épületei előtt 11 órai kezdéssel rendezett országos gyülekezőt, ahol kijelentette, hogy nem hajlandó tovább pereskedéseit folytatni, mert Magyarországon szerinte a jogállamiság megbukott, és attól a naptól kezdve a jogrendszer újraszervezése érdekében Magyarország történelmi Alkotmánya újbóli hatálybahelyezésén, és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívásán fog fáradozni. A becslése szerint 8000-es létszámú tömeget 13:30-kor átvezette a Pollack Mihály térre, az MTVA egyik alépületéhez, a Kossuth Rádióhoz, és az ő, valamint Falus Zsolt, a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet (B.É.C.S.) elnökének előre megfogalmazott közleményét kívánták átadni, és felolvasatni a rádióban. 15 órakor a Kossuth Rádióban részleteket olvastak fel Falus Zsolt közleményéből, de Kásler Árpádéval nem foglalkoztak. A tömeget ezután Kásler Árpád oszlatta fel, miután egy fogadalmat [4] tetetett az emberekkel az Alkotmány hatályba helyezéséhez szükséges toborzó-munkáért, mert az épületben, és az épület környékén felsorakozott rendőröket fenyegetőnek tartotta, és egy kiprovokált atrocitástól tartott a tömeg ellen. Még ezen a napon bejelentette a következő, már ekkorra is hivatalosan bejelentett, április 21.-ei gyülekező tervét.
Kritika:
Benedek Gergő összefoglalója a március 9.-i eseményekről
Hatások, utóélet:
2013. április 21-22. (vasárnap-hétfő), Bp., Hősök tere[]
Előzmények:
Események:
2013. április 21.-én a budapesti Hősök terén "A Magyar Nemzet Akarata" megnevezésű, előre megírt, 15 pontból álló kiáltványát olvasta fel [5] Kásler Árpád a megjelentek általa 20.000-re becsült létszáma előtt, mely létszám utólagos beleírásával ki is egészítette azt, mint amire hivatkozhat az írottak teljesítési kérelméhez. (A legtöbben 5-10 ezres létszámot mertek csak becsülni.) A kiáltványt másnap, 2013. április 22.-én Kövér Lászlónak, a magyar Parlament házelnökének kívánta átadni minél több civil támogatása mellett, de másnapra mindössze 2-300 ember kíséretében, és mivel állítólag mind a házelnök, mind pedig a felelős sajtófőnök ekkor külföldön tartózkodott, így azt a sajtófőnök-helyettesnek adhatta csak át. [6] A kiáltvány meghatározása szerint az érdemi választ, illetve válaszlépéseket 2013. augusztus 17.-ig várta a kormánytól, máskülönben újabb eszközökhöz kénytelen nyúlni.
Kritika:
Hatások, utóélet:
---
2013. augusztus 19-20. (hétfő-kedd), Budapest[]
Előzmények:
Kásler Árpád korábban fősodratú médiákban, és egy közleményében is úgy nyilatkozott, hogy mozgalmával október közepén nemzetgyűlést fog tartani, ezzel a mozgalomban ellenérdekeltek figyelmét az október 23.-ai ünnepségekre terelte, majd augusztus 1.-én bejelentette, hogy a nemzetgyűlést augusztus 19.-én 11 óra kezdettel a budapesti Felvonulás tér mellett, a Regnum Marianum kereszt mögött tartja meg, majd az éjszakát átvirrasztva másnap csatlakozni fognak az augusztus 20.-ai ünnepségekre érkező tömegekhez.
Események:
Augusztus 19.-én kb. 500 megjelent ember előtt 5 órás beszédében ismertette a Nemzetgyűlés szó használhatóságának kérdését, a másnapra tervezett programot, valamint ismételten felolvasta az április 21.-ei gyülekezőn elhangzott 15 pontos kiáltványt, majd egy új, előre megírt határozatot olvasott fel, amit azt követően 750-en írtak alá. Bejelentette, hogy a Mozgalmának alábblendülése miatt, a lehetőségekre tekintettel ezentúl mégsem az utcán tervez majd a jövőben nyomásgyakorlást kieszközölni, hanem indulni fog a 2014-es magyarországi választásokon (21.-én ennek kimeneteléről úgy fogalmazott: "lehet, hogy nem lesz miniszterelnök sem [jogilag senki az országban]"). Az emberek egy része ott töltötte az éjszakát, majd másnap, augusztus 20.-án 11 órakor létszám-számlálást tartottak. A nagyjából 1000 résztvevő déli 12 órakor előre bejelentett útvonalon, rendőri kísérettel elindult a budai Sándor-palotához, hogy ott határozatukat egy 10 fős delegációt kiválasztva átadhassák Áder János köztársasági elnök megbízottjának, valamint hogy azonnali tárgyalásokat követeljenek a kormánnyal a "deviza-hitelesek" problémáiról. A határozatot átadhatták, de a tárgyalást megtagadták tőlük, ezért Kásler Árpád döntése szerint a bejelentett útvonalon belül, a budapesti Astoria kereszteződését engedély nélkül fizikailag megbénították a demonstrálók [7], így hívva fel a figyelmet mozgalmukra, és elszántságukra. A mozgalom résztvevői 16 óra 30 perctől 20 óráig tartózkodtak a helyszínen, ami alatt tv-sek több riportot is készítettek Kásler Árpáddal, de végül feloszlatta a tömeget, mert a kívánt ideiglenes célt elértnek tekintette.
Kásler Árpádot 2013. augusztus 21.-én hajnali fél 6 előtt civil ruhás nyomozók őrizetbe vették, és egy megkülönböztetés nélküli gépjárművel a budapesti Gyorskocsi utcai fogdába szállították eredeti szándék szerint 72 óra időtartamra, de tizenkét óra elteltével, 17 óra 25 perckor kiengedték. Az eset után sajtótájékoztatót tartott a Hír Tv, és az ECHO TV munkatársai előtt [8].
Kritika:
Benedek Gergő videó-összefoglalója és kritikái
Hatások, utóélet:
2013. október 20. (vasárnap), Ócsa-Budapest[]
Előzmények:
Események:
Kritika:
Hatások, utóélet:
2015. szeptember 12. (szombat), Bp. Hősök tere[]
Előzmények:
Események:
Kritika:
Hatások, utóélet:
Politikai tevékenysége[]
A 2010-ben szerveződni látszó Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya (MFNK) tagja lett a "deviza-hitelek" kérdéskörével kapcsolatban, majd annak feloszlásával ezzel felhagyni kényszerült. (Bővebben lásd: ott!) Ez évben indult Gyulán is független polgármesterjelöltként, ahol a leadott szavazatok 6,07%-át szerezte meg.
2012-ben megalapította a Rendszerváltó Mozgalom Pártot (RVMP), de ennek elnökségéről 2013. május 2.-án lemondott, valószínűleg fel is hagyott a párttal.
2013. augusztus 19.-én A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt létrehozását jelentette be, és hogy ezzel indulni fog a 2014-es magyarországi választásokon.
Bírálata[]
- Vezérszerű fellépésében gyakran, mint egyedüli megoldóembert láttatja magát, sokszor ellentmondást nem tűrő, a közt lényegében meg nem hallgató makacs önfejűsége, másokat maga alá, és nem maga mellé rendelése gyakran teszi támadhatóvá személyét. Az akár személyi kultuszhoz is hasonlítható önkiemelése 2013. december 18.-án vált érdekesebb kérdéssé, amikor A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt, a 'megváltás programja' jeligéjű "Rendkívüli Pártprogramját" egy, Az utolsó vacsora c. festményt reprodukáló környezetben, magát Jézus Krisztus helyébe ültetve hirdette ki - állítólag "csupán" a figyelemfelkeltés szándékával. [9]