Irányítók-wiki
Advertisement

Az 1984 (Nineteen Eighty-Four) George Orwell 1948-ban befejezett, 1949-ben megjelent regénye.

Bob Flag (Nagy Testvér) Michael Radford filmjében

Az 1984 egy közeli jövőben elhelyezett disztópia, mely a totalitárius marxista pártállami diktatúrát mutatja be, kiteljesedéséhez közeli állapotban. Az 1984-univerzum jellemzői:

  • Bálványimádás jellegű, absztrakt személyi kultuszra (Nagy Testvér) épülő totális diktatúra
  • Elitista, az embereket három, határozottan elkülönülő kasztba soroló, piramisszerkezetű társadalom (Belső Párt, Külső Párt, Proletariátus)
  • Tömeg- és önhipnózis segítségével egy "duplagondol" nevű, folyamatos disszociatív tudatállapot fenntartása a párttagokban
  • A párttagok 24 órás, kikerülhetetlen megfigyelése a telekép nevű, televízióhoz hasonló, ám képet és hangot mindkét irányba közvetítő, kikapcsolhatatlan készülék révén ("Nagy Testvér szemmel tart")
  • A gondolkodás szabályozása, a helytelen gondolat kriminalizációja - sőt, a helytelen gondolat az egyetlen bűn (gondolatbűn)
  • A múlt eltörlése (a valós múlté), ideértve még a pártállam uralma alatti közeli múltat, akár a tegnapi napot is; fiktív múlt létrehozása és a tudatba beültetése duplagondol segítségével
  • Mesterségesen előidézett és fenntartott szegénység, nyomor, tehetetlenség, kiszolgáltatottság, a pártállam valódi technológiai fejlettségének elrejtése az emberek nagy része elől (ideértve még a nem illetékes párttagokat is)
  • Végtelen háború felváltva hol az "Eurázsia", hol a "Keletázsia" nevet viselő szuperhatalmak ellen
  • Nyelvrontás, szópusztítás az önkifejezés korlátok közé szorítása végett
  • A szellemi termékek ipari termékké silányítása, regény- és versíró gépek használata az ún. "prolitáp" előállítása végett
  • A családi élet leépítése, a természetes férfi-női kapcsolat, a normális szexuális magatartás kriminalizálása
  • Gyermekkori agymosás; az oktatási-nevelési rendszer első számú célja engedelmes, a rendszerbe jól illeszkedő alattvalók formálása a gyerekekből

Fikció és valóság[]

Habár az 1984 marxista diktatúrát mutat be, az elismerten marxista államrendek "bukása" után két évtizeddel is nyitott (sőt, egyre nyitottabb) kérdés, hogy a regény végső soron disztópia vagy (disztopikus) parabola. Az 1984 univerzumban felismerhető a mai társadalom és az NWO jópár eleme (lásd ott). Az 1984 ismerete ezért alapvető fontosságú mindenki számára, aki meg szeretné érteni az NWO alapvető természetét.

George Orwell tagja volt a Fábián társaságnak, így felmerül a kérdés, hogy a regény univerzumának és a jövő valóságának párhuzamai Orwell éleslátásának köszönhetőek, vagy háttérinformációkkal rendelkezett az Irányítók terveiről.

Orwell saját bevallása szerint a regényt részben (a szintén Fábiánus) Aldous Huxley Szép új világára alapozta, amely a modern "fogyasztói társadalom" visszásságait és elembertelenítő jellegét mutatja be. A két regény összeillő párt alkot, együttesen feloldják a XX. század egyik legnagyobb mesterséges ellentétét, a Szocializmus-Kapitalizmus látszatellentétet, rámutatva a két rendszer közös természetére, egymást kölcsönösen az NWO felé támogató jellegére.

Az 1984 unverzumának párhuzamai a jelenkor globális társadalmának valóságával:

  • Központosított információszolgáltatás, tudat- és gondolatmanipuláció (telekép - tömegmédia)
  • Az egyének nyomkövetésére, megfigyelésére, tevékenységének ellenőrzésére irányuló technikai fejlesztések (telekép- RFID technológia)
  • A család intézményének lerombolására tett lépések
  • A gyermekek nevelésének központosítása kötelező állami közoktatáson és a tömegmédián keresztül. A gyerekeket az állam (a valóságban elsősorban Amerikában és Nagy-Britanniában) a szüleik utáni kémkedésre használja.
  • A beszélt nyelv silányítása, kifejezőerejének csökkentése, a közbeszéd agresszív korlátozása ("kacsabeszél" - polkorrekt)
  • Végtelen háború ("War on terror")
  • Silány tömegélelmezés, élelmiszerek hamisítása (lehetetlen beszerezni valódi tejet, tojást, kenyeret, stb.)
  • Mesterségesen fenntartott anyagi, lelki és szellemi nyomor, az örök elégedetlenség és félelem kultúrája
  • A társadalom valódi irányítói láthatatlanok a tömegek számára

Cselekmény[]

Utóélet[]

Az 1984 az első megjelenése utáni fél évszázad folyamán egyre inkább kultuszregénnyé lett, elsősorban valós vonatkozásai miatt (lásd fentebb). Az olyan fogalmak, mint "Nagy Testvér", 101-es szoba, duplagondol, újbeszél, gondolatbűn, gondolatrendőrség, stb. közkeletűvé váltak.

1984-ben, Simon Perry producer filmet készített a regényből Michael Radford rendezésében. A forgatás a regény eredeti helyszínein és időpontjaiban zajlott.

A "proletárdiktatúra" idején az 1984 jegyzéken volt az összes bolsevista országban, így Magyarországon is. A Kádár-korszak évtizedeiben titokban terjesztették, írógéppel másolva. Első hivatalos kiadása 1989-ben jelent meg az Európa kiadásában, Szíjgyártó László fordításában.

Kovács Ákos pályafutása során több alkalommal merített a regényből: 2012-ben megjelent 2084 című nagylemeze, nyílt utalásként az 1984-re, Bonanza Banzai nevű együttesének pedig a '90-es évek elején jelentek meg 1984 és 101-es szoba című dalai, valamint 1984 című lemeze.